könyvismertető

Nem lesz közterület elnevezve Alan Turingról Budapesten.

Neumann emlékév van és ennek apropóján magyarul is elérhető immár a zseniális magyar matematikusról szóló könyv fordítása.

A rangsorok átszövik életünket; keressük a legjobb iskolát a gyerekeinknek, a legjobb kézműves sört, fogadunk arra, ki nyeri majd kedvenc sportunk bajnokságát, tippelgetjük…

A modern tudomány a mindennapi életünk részévé vált.

Barabási Albert-László és Dashun Wang egy nagyon olvasmányos és alapos műben foglalta össze a tudománymetrika eredményeit és egészíti ki azt a hálózattudomány eszköztárával.

Nincs olyan technológiai fórum manapság, ahol el ne hangozna, hogy az adatok korában élünk, a mesterséges intelligencia pedig beköltözött a mobiltelefonjainkba, sőt az AI…

Manapság nagyon divatosak a big data-ról és prediktív analitkáról írott ismeretterjesztő könyvek.

Akik szeretik a logikát és/vagy a tudománytörténetet, azok minden bizonnyal örömmel fogadják hogy a kultikus Logicomix ingyenesen olvasható online.

Ez a könyv remek belépő olvasmány azok számára akiket érdekel a valószínűségszámítás és a statisztika.

A kívülállók általában vagy lenézik és teljesen életidegen dolognak tartják, vagy pedig valami nagyon elvont, kevesek számára érthető dolognak tartják a filozófiát.

Azok, akik tudni szeretnék mi is az az adatújságírás, Simon Rogers - a The Guradian Datablog szerkesztője - ebben a kis könyvben megadja a választ.

A digitális bölcsészet iránt még csak érdeklődők és a területen otthonosan mozgók számára is hasznos kiadvány a Digital_Humanities, mely elektronikus verziója ingyen letölthető.

Nehéz nem találkozni a lean szóval manapság.

A szoftverfejlesztésben már régóta divatos a lean módszertan és az utóbbi két évben robbant be a köztudatba a lean startup fogalma is.

Mostanában lette figyelmes arra hogy a Gödel tétel lassan annyira beszivárgott a hétköznapi beszélgetésekbe mint a pszichoanalitikus zsargon.

Sokan kérdezték hogy akad-e valami ami Widdows könyvénél komolyabb, de nem annyira mint van Rijsbergen munkája.

C.

Az ún.

A Head First sorozat igen csak jó hírnévnek örvend és saját tapasztalatunk szerint nem érdemtelenül.

Ahogy egyre nagyobb teret nyer a DIY mozgalom úgy szabadulnak fel a geekek attól hogy egy gép előtt töltsék életük jelentős részét.

A számítógépes nyelvészethez, miképp a matematikához, nem vezet királyi út.

A funkcionális programozás iránt napjainkban ismét megnőtt az érdeklődés.

Ahogy egy kedves olvasó csipkelődve megjegyezte a minap, lassan statisztika bloggá válik a Számítógépes nyelvészet.

Andrew Ng online kurzusa nagyon népszerű volt és a “big data” őrület a gépi tanulást nagyon népszerűvé tette.

A beszédfeldolgozás terén már elterjedtek az információelméleti módszerek és a sokáig egzotikusnak tartott korpusznyelvészetből lassan de biztosan átszivárog ez a megközelítés a…

According to Johnson there is no such thing as information overload.

Az elmúlt pár évben egyértelműen megnőtt az érdeklődés a funkcionális programozási nyelvek iránt és ez összekapcsolódott a JVM nyelvek körüli felhajtással is.

Talán az egyik legnagyobb problémája a XXI.

A legtöbben úgy képzeljük hogy egy startup pár flanelinges srác ötleteléséből születik egy kollégiumi szobában, aztán a srácok keményen dolgoznak és egyszer csak multimilliomosok…

Mi is az a facetta?

Egyre többen érdeklődnek a az adattudományi (data science) és gépi tanulási módszerek iránt.

Szeretjük azt hinni hogy a tudós objektíven csak is az igazságot kutatja, ebben pedig olyan következetes hogy még akár saját magát is feláldozza.

A lean vállalatszervezési rendszer nem új, a Toyotánál már az 1950-es években bevezették az alapját képző TPS-t (Toyota Production System), ám igazi lendületet Womack és Jones…

Napjainkban egyre nagyobb teret nyer az agilis (vagy simán angolul hagyva agile) szoftverfejlesztés ezért nem árt többet tudni róla mint az amúgy kiváló angol wikipedia szócikk.

*Sok remek, ingyenesen elérhető nix tutorial található a neten, a legtöbben ezek használatával tanultuk meg az alapokat, azonban ezeknek van egy kis “hibája”; nem…

Tolnai Tímea vendégposztja Mi történik akkor, amikor találkozik a mérnöki szakértelem és a nyelvészi tudás?

Tolnai Tímea vendégposztja Az érdeklődők számára egy olyan könyvet kínálok lapozgatásra, mely nem csupán nyelvészek, pedagógusok hasznos társa lehet, hanem szülőknek, diákoknak,…

Már elsütöttük párszor a blogon hogy egy kép többet ér ezer szónál, de arról keveset írtunk hogy elkészíteni egy ilyen képet és megérteni nem is olyan magától érthető dolog.

Manapság a gépi tanulás (leánykori nevén statisztikai tanuláselmélet) egyre elterjedtebb, érthető hát az igény arra hogy egy minnél közérthetőbb könyv segítségével ismerkedhessen…

Sokak számára nehéz belépni a számítógépes szövegelemzés világába, legyenek akár nyelvészek (akiknek pl.

Az okos mások hibáiból tanul, de azért legtöbben saját hibáinkból tanulunk.

Van a nyelvészetnek egy olyan területe amit vagy nagyon szeret valaki, vagy nagyon utál: a szintaxis.

Nehéz jó kezdő könyvet találni azoknak akik egyszerre szeretnének megismerkedni mind az R nyelvvel, mind a statisztikával.

Sokakat tántorít el a tény hogy manapság a (számítógépes) nyelvészet bizony nagyon matematizált.

A közösségi média rengeteg adatot generál és szerencsére a különféle API-okon keresztül ezekhez bárki hozzáférhet.

Sajnos hazánkban a képregény műfaja elhanyagolt, sokan nem tudják hova tenni, pedig ha jó érzékkel nyúl hozzá egy szerző egy témához (és jó illusztrátor vagy jó illusztrátorral…

Az előző posztban bemutatott kötet szervesen kapcsolódik össze a most tárgyalt művel.

Napjainkban a korpusznyelvészeti módszertan reneszánszát éli, azonban sajnos a hazai felsőoktatásban még nem vált általánossá oktatása (habár vannak biztató jelek).

Apostolos Doxiadis, egy matematikus végzettségű író és Christos H.

Tempfli Péter vendégposztja František Čermák, Václav Cvrček (eds.

A szemantikus webről szóló írásunk után most egy olyan forrást mutatunk be amit segít eligazodni és elindulni az érdeklődő olvasóknak.

“The future isn’t just unwritten - it’s unsearched.